Chocolate con churros

A chocolate con churros és a hozzá kötődő kultúra Magyarországon teljesen ismeretlen, ennélfogva magyar neve sincs ennek a gasztronómiai különlegességnek. Ha el kellene magyaráznom, hogy mi az churro, akkor azt mondanám, hogy olyasmi mint a fánk, csak hosszúkás alakja és csillag keresztmetszete van. A chocolate con churros pedig nem más, mint egy csésze forró csoki egy adag ropogós churros-szal tálalva, amiket a forró csokiba mártogatva szokás fogyasztani. Tipikus reggeli illetve tízórai Spanyolországban. Eredete a 19-dik századi Madridig nyúlik vissza, amikor az akkoriban népszerű vándorcirkuszok előbb megismertették a fővárossal az addig csak vidéken elterjedt churros-t, majd hamarosan létrejött a ma ismert párosítás a Mexikóból már évszázadokkal korábban behozott csokoládéval. A kombináció pedig szépen elterjedt egész Spanyolországban, valamint néhány Latin-amerikai országban is, úgy mint pl Mexikó, Argentína és Venezuela.

A chocolate con churros fogyasztása tipikusan az úgynevezett churrería-ban (katalánul xurrería) történik, ami olyasmi mint egy kávézó, viszont kimondottan churros készítésre specializálódva. Több verziója is létezik egyébként a churros-nak, a legtipikusabb a churros finos (ez látható a képen is), de van vastagabb változat, azt porras-nak hívják, az egy kicsit puhább, és bundásabb. Ezeket persze nem csak csokival lehet kombinálni, lehet kérni akár café con leche-vel (tejeskávé) , vagy sima kávéval is.

Én nagyon sokáig hallani se akartam erről az egész churros -os őrületről, tekintve, hogy nem bírom a túlzottan édes kajákat, de aztán rá lettem beszélve, hogy mindenképpen ki kell próbálnom. Meg hát annyira spanyol dologról van szó, hogy hivatástudatból se nagyon maradt más választásom… 😀 Egyébként a kulcsa az egésznek annyi, hogy maga a churro nem édes, hanem sós, így a csokival együtt pont jól jön ki az arány. Említettem ugye, hogy reggelinek és “tízórainak” eszik, bár itt azért vannak némi fogalmi eltérések a magyar és a spanyol között. Amit mi tízórainak fordítunk, az itt Spanyolországban egy olyan étkezést takar, ami nagyjából 11 és dél között van, és nem az ebéd. 🙂 Tehát amikor Magyarországon vasárnap déli tizenkettőkor az átlag magyar család jóízűen szürcsöli a vasárnapi húslevest, akkor Spanyolországban még nem késő beülni egy churreríába, hogy együnk egy chocolate con churros-t. A legjobb idő erre egyébként a tapasztalataim alapján 11 és 12 között van, ekkor garantáltan tömve lesz a lokál helyiekkel. Sokaknak ez társasági esemény, jó alkalom egy beszélgetésre – a spanyolok úgyis iszonyúan szeretnek beszélni – és persze nem hiányozhatnak a tipikus öreg bácsik se, akik inkább újságolvasással ütik el az időt. Merthogy a spanyolok ezt is világszínvonalon űzik. Olyan művészien tudják lényegében semmittevéssel tölteni az időt, hogy az már irigylésre méltó. És persze e-mögé egy egész kultúrkört is felépítenek.

Én mindenesetre pozitívan csalódtam, simán rá tudnék szokni a chocolate con churros-ra. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha erre jár, akkor üljön be egy churrería-ba vasárnap délelőtt, ennél spanyolosabb dolgot úgyse nagyon tud csinálni ilyenkor az ember. 🙂

churrería

2015-01-17 11.30.50

Reklámok